IFJ.NAGY BÁLINT (VALENTINUS)
HAZAFIAS ÉRZELMŰ VERSEI
ÜZENEM A BAKONYNAK…
Őrizzük meg a Magyarság Írott Emlékeit
Üzenem a Bakonynak, Szép Szülőföldemnek,
Üzenem Minden Ott Élő Kedves Embernek,
Hogy Ne Legyen Közöttük Ma Rovás Háború
Még Akkor Sem, Ha a Kedvük Olyan Szomorú.
Ne Legyen Vita Tárgya, Hogy Ki a Magyarabb,
Ki Lokálpatriótább és Ki a Silányabb,
Mert Nem Feltétlenül Fogad El Más Véleményt,
Öntsön Inkább Mindenkibe Olyan Szép Reményt,
Amely Szeretetből Megbékélésből Fakad,
Nem Pedig a Szíveikben Gyűlölet Marad!
Üzenem a Bakonynak, Szép Szülőföldemnek,
Üzenem Minden Ott Élő Kedves Embernek,
Idegennek, Minden Régi Igaz Barátnak,
A Bakony Fővárosában Folyó Cuhának,
Hogy Legyen Elég Nemtelen Acsarkodásból,
Rovásírásunk Félremagyarázásából!
Legyen Elég, Hogy a Magyar és Sváb Mit is Akar,
Ne Legyen Szégyenfolt, Hogy Zirci Név Mit takar!
Legyen Elég „Ki a Régebbi Magyar” Zircen,
Ne Marakodjanak Öröklött Drága Kincsen,
Amely a Rovásháborúban Bontakozik,
Miközben a Békesség Fala Omladozik.
Szedje Össze Mindenki a „Józanabb Eszit”
Mert Ha Nem Ezt Teszi, Akkor Mindent Elveszít,
Amiért Eddíg Harcolt Foggal és Körömmel,
Nemcsak Bánattal, Hanem Legtöbbször Örömmel.
Ismerőseim, Barátim, Zirci Lakosok,
Kérlek Benneteket, Hogy Ne Marakodjatok!
Legyen Mindenkié a Város Békességgel,
Hisz Tele Van Máshoz Nem Fogható Szépséggel.
Üzenem a Bakonynak, Szép Szülőföldemnek,
Üzenem Minden Ott Élő Kedves Embernek:
Büszke Vagyok Arra, Kórházában Születtem,
Harminchárom Esztendeig Zircen Élhettem.
Gyulai Messzeségből Most Szomorú Vagyok,
Mert az Ennyire Elszabadult Indulatok
Kettéosztották a Kisváros Polgárait,
Nem Ismerve Rovásírásunk Értékeit.
Búcsúzóul Annyit Kérek Drága Zirciek,
Hit – Remény – Szeretet Legyen Mindig Veletek!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 11. 22.Péntek délután 13:36
---------------------------------------------------------------------------------------
HA MAJD A NÉP NEMCSAK FELÉBRED…
Ha Majd a Nép Nemcsak Felébred, Hanem Felkel,
Ha Majd Újra Jönnek Kapás - Kaszás Sereggel,
Ha Majd Nem Félnek Repülő Gyilkos Golyóktól,
Ha Nem Tartanak Többé Hazaárulóktól
Mert Bátran Mernek az Igazukért Kiállni,
Nem Akarnak Tovább Új Urakat Szolgálni,
Akkor Értik Meg Gőgös Haduraink Végre:
Elszámolva Kell Állniuk a Nép Elébe!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2012. 09. 30. Vasárnap reggel 8:05
--------------------------------------------------------------------------------------
MAGYAR A MAGYARNAK SOHA TÖBBÉ…
Gondolataim 1956 Hőseire emlékezve
Magyar a Magyarnak Soha Többé Ne Ártson!
Magyar Földön Magyar Ember Vére Ne Follyon
Hiába Nemtelen - Gyalázatos Célokért,
Mert Istenünk Teremtvényei Vagyunk Azért,
Hogy Egységbe Forrva Megvédjük a Hazánkat,
Idegen Hatalmak Ne Rakjanak Igákat
Ránk Sohasem! Idegen Érdektől Mentesen
Építhessük Hunniánk’ Oly Becsületesen
Ahogy Eleink Azt Egykor Nekünk Jussolták,
Nem Gondolván Hogy Majd Orosz Tankok Tiporják.
Magyar a Magyarnak Soha Többé Ne Ártson!
Magyar Földön Magyar Ember Vére Ne Follyon
Soha Patakokban Utcákon és Tereken,
Mert Úgy Kell Kiállnunk a Vártán és Végeken,
Hogy Mi Ne Egymásban Lássuk az Ellenséget
Véreim, Hanem Keressük a Békességet,
A Mindenkire Kiterjedő Tisztességet
Úgy, Hogy Ha Kell, Mutassunk Bátor Vitézséget!
Ne Engedjünk Soha Idegen Hatalmaknak!
Belőlünk Szolganépeket Ne Csináljanak!
Magyar a Magyarnak Soha Többé Ne Ártson!
Magyar Földön Magyar Ember Vére Ne Follyon
Sem a Fővárosban Sem Vidéken Barátim,
Sokat Szenvedett, Mégis Dicső Magyarjaim!
Akik Vérüket Hullatták a Szabadságért,
A Bennük Lázongó Igazságtalanságért
Úgy Nyugodjanak Békében az Áldott Földben,
Hogy Emlékezünk Rájuk Majd Minden Időben
Mert Próbáltak a Szabadságunkért Harcolni,
Büszke Magyar Nép Jobban Tudjon Boldogulni!
Magyar a Magyarnak Soha Többé Ne Ártson!
Magyar Földön Magyar Ember Vére Ne Follyon!
Szeretlek Magyar Hazám és Kicsinyke Népem,
Mert Te Vagy Számomra a Legjobb Menedékem.
Kicsiny Gyermekként Éltem Át az Ötvenhatot,
Nem Értettem Akkor a Nagy Véráldozatot.
Felnőttként Letisztulva Már Ötvenhét Éve
Gondolok a Mártirok Emlékezetére
Kik Vérüket Hullatva Életüket Adták,
Elnyomatás Helyett a Halált Választották.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 10. 22. Kedd délelőtt 9:53
DICSŐSÉG NÉKTEK…
Az Aradi Vértanúk Emlékezete
Dicsőség Néktek Aradi Tizenhármak,
Kik Részesei Voltatok Nagy Csatáknak!
Azt Hittétek Akkor, Hogy Jön a Szabadság,
Ha Nem is Háromszor a Magyar Igazság,
De Legalább Egyszer és Tart Majd Örökké,
A Bús Magyar Lélek Változik Örömmé
Úgy, hogy Egységben és Boldogságban Élhet
Mindenki, Nem Csak Zsarnokságot Remélhet.
Dicsőség Néktek Aradi Tizenhármak,
Kik Részesei Voltatok Nagy Csatáknak!
Nem Kérte Számon Senki Honnan Jöttetek,
Lengyel, Vagy Osztrák Vért Hordoz az Eretek,
Vagy Más Népektől Jöttetek Segíteni,
A Magyarság Szent Szabadságát Kivívni.
Utólag Sem Tudjuk Eléggé Köszönni,
Hogy Akkor Jöttetek Nekünk Segíteni.
Dicsőség Néktek Aradi Tizenhármak,
Kik Részesei Voltatok Nagy Csatáknak!
Osztrákok Oroszok Segítségét Kérték,
Hogy a Magyar Szabadságharcot Leverjék.
Győzött a Túlerő és Eljött Haynau,
A Dicsőségre Következett a Boru.
Akasztófákat Ácsdoltatott Aradon,
Nem Volt Számukra Sem Bocsánat, Sem Pardon.
Dicsőség Néktek Aradi Tizenhármak,
Kik Részesei Voltatok Nagy Csatáknak!
Emléketeket Nem Feledjük Sohasem,
Mert Tiétek Volt az Igazi Győzelem
Hisz Olyan Célért Hullott Ki a Véretek,
Örök Márványtáblába Rója Nevetek
A Magyar Nemzet Dicsőséges Pennája:
Emlékezzünk Aradi Tizenháromra!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 10. 06. Délelőtt 10:55
----------------------------------------------------------------------------------
MAGASRÖPTŰ TURULMADÁR…
Magasröptű Turulmadár Hullatja a Könnyeit,
Siratja a Drága Hazánk Elárvult Magyarjait.
Évszázadok Hosszú Során Mivé Lett e Hősi Nép,
Hová Tűnt a Nagymagyarországról Őrzött Régi Kép?
Nincsen Béke, Összetartás, Büszkeség és Szeretet,
Nincsen, Aki Összefogná a Magyari Népeket!
Pártoskodás Széjjeltépte Őseink Régi Jussát,
Becstelenek Ácsingózzák Hazánk Szent Koronáját.
Magasröptű Turulmadár Hullatja a Könnyeit,
Siratja a Drága Hazánk Elárvult Magyarjait.
Vitatkoznak Ki Magyarabb Ebben a Kis Hazában,
Jobbról – Balról Szegényesebb és Gazdagabb Ruhában.
Azt Hiszik, Ha Önmagukról Állítják, Hogy Jobb Magyar,
Akkor az Lesz Majd a Törvényes Uralkodó Jogar
Amit Kézbe Véve Lengetik Fennen a Magasba,
Kinyilvánítva, Hogy Mások Elmehetnek a Francba!
Magasröptű Turulmadár Hullatja a Könnyeit,
Siratja a Drága Hazánk Elárvult Magyarjait.
Értsd Meg Végre Kicsiny Hazám Vitatkozó Magyarja,
Egy az Isten Akkor Is, Ha Van, Aki Ezt Tagadja!
Hagyd Meg Hitében Azt, Aki az Istent is Szereti,
De Azt se Káromold, Ki a Kezét Össze Nem Teszi
Imára, Mert Erőszakkal Nem Lehet Hitet Adni,
Csak Másoknak a Becsületébe Belegázolni!
Magasröptű Turulmadár Hullatja a Könnyeit,
Siratja a Drága Hazánk Elárvult Magyarjait.
Fogjunk Össze Hunniának Szétszéledt Magyarjai,
Lobogjanak Majd Magasan Történelmünk Zászlai!
Háromszínű Trikolor Vagy Árpádsávos Lobogó,
Hullámozzék Büszkén Szépen Mint az Áradó Folyó!
Hirdesse Hogy Él a Magyar Újra Szépen Egységben,
Hogy a Turul Könnyek Nélkül Szálljon Megint Békében!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 09. 17. Kedd délelőtt 10:54
----------------------------------------------------------------------------------------------------
MAGYARNAK LENNI…
Magyarnak lenni olyan csodálatos dolog,
Itt minden fa és fűszál énreám mosolyog.
Magyarországról elmenni soha nem fogok,
Mert ez az én Hazám, jobbat sehol nem kapok.
Csodás hegyvölgyes Bakonynak szülötte vagyok,
Tiszta éjszakákon ragyognak rám csillagok.
Még a Nap is szebben süt rám, mert magyar vagyok,
Még álmaimban is csak Hazámra gondolok.
Teszem a dolgomat mindig, hisz magyar vagyok,
Ha megkérdezik tőlem, köszönöm jól vagyok
Mert körülölelnek a bakonyi hegyeim,
Itthon is beteljesülhetnek az álmaim.
Magyar vagyok tiszta hittel, vallom és érzem,
Egyet akarunk mindnyájan itthon, ezt kérdem?
Széjjelhúzásnak vessünk véget mindörökre,
Béke legyen, hirdeti Szózat Mennydörögve
Hisz magyarnak lenni oly csodálatos dolog,
Itt minden fa és fűszál mireánk mosolyog.
Ország építő eleink oly Hazát hagytak
Ránk és örömteljes szívvel arra gondoltak,
Hogy megbékélés és a szeretet lakozik,
Minden emberben, aki soha nem kárhozik.
Soha nem tagadja meg igaz magyarságát,
István király államalkotó igazságát.
Magyarnak lenni olyan csodálatos dolog,
Itt minden fa és fűszál énreám mosolyog.
Még a Nap is szebben süt rám, mert magyar vagyok,
Még álmaimban is csak Hazámra gondolok.
Jöhet bármi vész én akkor is magyar, leszek,
Istenünkben és Magyarországban is HISZEK!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2005. 12. 11.
-------------------------------------------------------------------------------------------
SZÓLJANAK A HARANGOK…
Gondolataim Szent István Királyra Emlékezve
Szóljanak a Harangok és Dicsértessék,
Magyaroknak Dicső Neve Szenteltessék!
István Urunk Nevét Senki Ne Feledje,
Akkor Sem, Ha Keresztségre Nem Nevelte
Senki Őt e Kisemmizett Magyar Honban,
Trianonnal Összeszabdalt Országunkban.
Honszeret Ne Szűnjön Meg a Szívünkben,
Békétlenség Ne Fészkeljen a Lelkünkben,
Mert a Magyar Összetartásra Született,
Nem Pediglen Széthúzásra Teremtetett.
Szóljanak a Harangok és Dicsértessék,
Magyaroknak Dicső Neve Szenteltessék!
Emlékezzünk Hont Szerező Eleinkre,
Emlékezzünk Büszke Magyar Őseinkre,
Akik karddal és nyilakkal is küzdöttek,
De az Egy Isten – Hitükben Nevelkedtek
Bármennyire Próbálják Ezt Elfeledni,
Történelemkönyveinkbe Nem Beírni!
István Király Urunk! Hova Lett a Néped?
Mai Magyar! Van – e Most Is Büszkeséged?
Szóljanak a Harangok és Dicsértessék,
Magyaroknak Dicső Neve Szenteltessék!
Erős Országot Jussoltunk Nagy Királytól,
De Mi lett Ebből, Nagy Magyarországunkból?
„Bárhol is Vagyunk, Összetartozunk…” Urunk,
De Ha Nem Segítesz Merre Visz az Utunk?
Mondd Istenem, Merre Sodor Minket a Szél,
Mondd Meg a Magyarnak a Nap Is Újra Kél
Mindennap! Borúra Derű Következik,
Békétlenség Után Békesség Születik!
Szóljanak a Harangok és Dicsértessék,
Magyaroknak Dicső Neve Szenteltessék!
Legyen a Szent Korona Újra Oly Erős,
A Magyar Név Olyan Harsányan Rengetős,
Hogy a Magasból Turul Madár Is Hallja,
Árpádoknak Zászlaját Lobognia Lássa!
Nem Feldhetjük El Sohasem Őseink,
Mert a Magyar Nép Olyan Büszke Véreim,
Hogy Mindig Fel Tudott Állni Ha Elesett,
Mert Egykor Összefogásra Teremtetett!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 08. 20.Szent István Napján délelőtt 11:30
--------------------------------------------------------------------------------------------
KÁRPÁTOK BÉRCEI FELETT…
Kárpátok Bércei Felett Száll a Turulmadár,
Csodálkozva Kérdi: Hová Lett az Országhatár?
Madaram! Madaram! Szépséges Sólyommadaram,
Hát nem látod, hogy nincsen már elég napsugaram
Ami bevilágítaná Nagymagyarországunk,
Visszaadná Trianonban Elrabolt Világunk?
Nem látod, hogy még a „Maradék” Hon is veszekszik,
Pártosok hada évtizedek óta veszekszik?
Kárpátok Bércei Felett Száll a Turulmadár,
Búsan Körözve Sajnálkozik Most, Hogy Nagyon Kár,
Mert az ősök ma már forognak a sírjaikban,
Erre gondolni sem mernének sem álmaikban,
Sem ébrenlétükben, ha megtehetnék Véreim,
Állandóan Egymás Ellen Küzdő Magyarjaim!
Hol van a Büszkeség és az Öröklött Becsület?
Hol van az Egymással Szembeni Illő Tisztelet?
Kárpátok Bércei Felett Száll a Turulmadár,
Mert Gyalázatosan Zsugorított Országhatár
Között Sem Szakad Szét a Békétlenség Hálója,
Továbbra is Szorít a Pártoskodás Béklyója.
Magyarok Istene! Hívők - Nem Hívők Istene!
Hová Vetődik Most Jézus Krisztus Tekintete?
Atya és Fiú Sem Nyújt Nekünk Segítő Kezet?
Nem Dob Számunkra Kátyúból Kihúzó Kötelet?
Kárpátok Bércei Felett Száll a Turulmadár,
Egyre Türelmetlenebb, Ahogy Melegszik a Nyár!
Mi Lesz Itt, Ha Majd Eljönnek a Hűvösebb Szelek,
Amikor Újra Beindulnak a Buldózerek?
Elsöpörnek az Útból Mindent, Ami Viszályszító,
Országromboló és Nemzetet Megnyomorító!
Akkor Majd Madaram! Szépséges Sólyommadaram,
Talán Ragyoghat Újra a Vágyott Fénysugaram!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 06. 14. Péntek délelőtt 10:01
-------------------------------------------------------------------------------------------
ŐSÖK SZELLEME…
Ősök szelleme járja át szívemet,
Napfényben fürdik az Életfa fája.
Táltos dobszó símogatja lelkemet,
Lüktetve hallatszik Isten Imája
Beborítva ezt a Megcsonkolt Földet,
Siratva a Nagymagyarországunkat.
Próbálja felrázni a kétkedőket,
Elterelni a szomorúságunkat.
Ősök szelleme járja át szívemet,
Behunyt szemeimmel látom a Jövőt,
Mikor Melegség önti el lelkemet,
Mert magasban szálló sólyommadár
Útját újra Hunnia felé veszi:
Újra Visszaáll Régi Országhatár!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 06. 09. Vasárnap délelőtt 10:22
---------------------------------------------------------------------------
FÁJDALMAS TRIANON EMLÉKE…
Fájdalmas Trianon Emléke Gyötri Lelkemet,
Hisz Megnyomorították Hazánkat és Népemet.
Elvették Nagymagyarországot Egy Tollvonással
A Nagyhatalmak Gőgösen Hangos Vihogással.
Picinyre Zsugorodott Drága Szép Magyar Földünk,
Hegyeink, Erdeink és Ránk - hagyott Örökségünk
Idegen Országok Ölébe Lett Koncul Dobva,
Kesereghetünk Kilencvenhárom Éve Rajta.
Nem! Nem! Soha! Gyalázat Nem Ülhet Rajtunk Többé!
Miénk ez a Drága Föld és Marad Mindörökké!
Fájdalmas Trianon Emléke Gyötri Lelkemet,
Hisz Megnyomorították Hazánkat és Népemet.
Idegen Hatalmak Próbáltak Minket Megtörni,
Kicsire Szabdalt Szép Hunniánkat Elsöpörni.
Megpróbáltak Mindent, De Még Mindig Él a Magyar,
De Belső Viszályokban Sem Mindig Egyet Akar.
Vitatkozni Nem Kell: Ki az Igazabb Hazafi,
Mert Nem Ettől Lesz Manapság Magyarabb Valaki.
Nem! Nem! Soha! Gyalázat Nem Ülhet Rajtunk Többé!
Miénk ez a Drága Föld és Marad Mindörökké!
Fájdalmas Trianon Emléke Gyötri Lelkemet,
Hisz Megnyomorították Hazánkat és Népemet.
Volt Királyság, Népköztársaság, és Köztársaság,
Manapság Már Csak Simán Úgy Hívják: Magyarország.
Határainkon Túl az Elrabolt Magyarsággal
Sem Tudunk Rendesen Szót Váltani Barátsággal,
Mert Lerománozzuk, Tótozzuk Testvéreinket,
Az Eleinktől Leszármaztatott Véreinket.
Nem! Nem! Soha! Gyalázat Nem Ülhet Rajtunk Többé!
Miénk ez a Drága Föld és Marad Mindörökké!
Fájdalmas Trianon Emléke Gyötri Lelkemet,
Hisz Megnyomorították Hazánkat és Népemet.
Magyarságtudatunkat Merjük Büszkén Vállalni,
Ne Engedjük Tovább Honunkat Széjjelszabdalni!
Nem Lehet a Magyar Szívnek Soha Megnyugodni,
Nem Lehet Trianon Átkába Beletörődni!
Fogjunk Össze Újra Testvéreim Hős Magyarok!
Döntsük El Végre Azt: Rabok Legyünk, Vagy Szabadok?
Nem! Nem! Soha! Gyalázat Nem Ülhet Rajtunk Többé!
Miénk ez a Drága Föld és Marad Mindörökké!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 06. 04. Kedd délelőtt 9:48
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
DÜBÖRGŐ TÁLTOS DOBOK IDÉZIK
ŐSÖK SZELLEMÉT…
Dübörgő Táltos dobok idézik Ősök szellemét,
Felhevült arccal hallgatjuk az intő üzenetét
Elmúlt Évezredek csatáit mindig megnyerőknek,
Akik próbálnak üzenni az Ország elveszejtőknek.
Dicső elődeink még a sírjukban is forognak,
Adnának tanácsot kései leszármazottaknak
Ha tudnának, de kik senki szavára sem figyelnek,
Miért tennék ezt a régből jussolt elődeinknek?
Dübörgő Táltos dobok idézik Ősök szellemét,
Felhevült arccal hallgatjuk az intő üzenetét
Mindannak amit Ország építő Nagyjaink tudtak,
Büszke, összetartó Hazát egykor létrehoztak.
Sértés nélkül kérdezném: Elkorcsosult a Nemzetünk?
Mondjátok meg mai Magyarok! Mi lesz majd így velünk?
Sír a szívem és a lelkem, mert nem tudunk összefogni!
Hívők és nem hívők nem tudunk mást csak marakodni?
Dübörgő Táltos dobok idézik Ősök szellemét,
Felhevült arccal hallgatjuk az intő üzenetét
Pilisben, vagy az egész megmaradt csonkolt Hazában,
Határainkon túli nagyobb és kisebb kolóniákban.
Istenünk az Égben, ki Magyarok Istene is Vagy,
Akinek a hatalma Mindenek felett olyan nagy
Tégy velünk csodát, mert ha nem Teszed végleg elveszünk,
Semmivé válik egykor volt Dicsőséges Nemzetünk!
Dübörgő Táltos dobok idézik Ősök szellemét,
Felhevült arccal hallgatjuk az intő üzenetét:
Ma még talán nem késő megfogadni, összefogni,
Barátban Barátot és nem ellenséget keresni!
Dicső Elődeink valamit egykor nagyon tudtak,
Ha marakodtak egymással, mégis Nagyok maradtak.
Jusson ez eszünkbe és legyen már Örök Békesség,
Végleg ragyogjon felettünk a derűsen kéklő Ég!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2011. 08. 07. Vasárnap délelőtt főzés közben.
------------------------------------------------------------------------------------------
ÉBREDJ MAGYAR AMÍG NEM KÉSŐ…
Ébredj Magyar, amíg nem késő az Ébredés!
Ébredj Magyar, mert ha tovább tart a szenvedés,
Már nem lesz hová lehajtani a fejedet,
Mert felőled is elviszik majd a fedelet!
Elvész becsületed, jussodból kiforgatnak,
Megmaradhatsz elárvult és bitang Magyarnak,
Aki alól még az ősi földjét is elhordják,
Újkori rabszolgasorba beletaszítják.
Megmondják, mit tegyél éltednek minden napján,
Nem tűrnek el senkinek sem mosolyt az arcán.
Ébredj Magyar, amíg nem késő az Ébredés!
Ébredj Magyar, mert ha tovább tart a szenvedés,
Akkor már késő lesz, mert jogaid elvesznek,
Minden más egyebet is Tőled majd elvesznek!
Demokráciának fogalmát is kidobják,
A Törvénykezésnek a látszatát sem tartják
Be többé mert a hatalomnak mámorában
Jól vizsgáznak Emberek megalázásában,
Jogaik eltiprásában, mert ezt érdemlik,
Amiért a legfőbb Hadurat nem tisztelik.
Ébredj Magyar, amíg nem késő az Ébredés!
Ébredj Magyar, mert ha tovább tart a szenvedés,
Nem lesz többé erőd és Hited felébredni,
Nem lesz számodra más, csak Hatalmat szolgálni!
Mindent elveszítesz: Hazádat, Jogaidat,
Jövőbe vetett reménykedő álmaidat.
Mindent, amiért eddig dolgoztál - küzdöttél,
Mindent, amiben eddig Magyarsággal Hittél.
Csak tűrés és megaláztatáshoz lesz Jogod,
Ha nem tetszik, akkor Hazádat elhagyhatod.
Ébredj Magyar, amíg nem késő az Ébredés!
Ébredj Magyar, mert ha tovább tart a szenvedés,
Akkor valóban számodra csak ez maradhat,
De aki nem tűri, tovább az nem hallgathat!
Nem tiporhatja senki sárba a Nemzetét,
Nem veheti el a Magyarság Becsületét,
Mert aki megteszi, nem szereti Hazáját,
Szemétdombra dobja a jussolt Magyarságát.
Ébredj Magyar, amíg nem késő az Ébredés!
Ébredj Magyar! Szűnjön meg végre a szenvedés!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2011. 11. 08.
---------------------------------------------------------------------------------------
ÉNEKLEM A SZABADSÁG DALÁT…
Éneklem a Szabadság Dalát Nemzetem
Oly Erővel, Hogy Beleremeg a Szívem.
Magasan szálló sólyom Kárpátok felett
Körberepüli a „Magyari” népeket.
Hangosan kiáltja azt, hogy: Egyek Vagyunk!
Hallja Mindenki: Mi Szabadok Maradunk
Mindörökké, Hisz Mi Szabadnak Születtünk,
Ezért a Szent Földért Eleget Küzdöttünk!
Darabokra Szabdalt Édes Kis Hunniám,
Még Így is Te Vagy az én Szeretett Hazám!
Éneklem a Szabadság Dalát Nemzetem
Oly Erővel, Hogy Beleremeg a Szívem.
Békességet kérek Tőled én Istenem,
Mert ami most van, az csak Kínzó Gyötrelem.
Határon belül már oly Nagy a Széthúzás,
Hogy kétséges itt is az Együttmaradás.
Testvér – Testvér Ellen Gyakran Hadakozik,
Békességről Lassan Senki Sem Álmodik.
Darabokra Szabdalt Édes Kis Hunniám,
Még Így is Te Vagy az én Szeretett Hazám!
Éneklem a Szabadság Dalát Nemzetem
Oly Erővel, Hogy Beleremeg a Szívem.
Gőgös „Nagyurak” Tobzódnak Felettünk Ma,
Velük szemben már nem segít sem az Ima,
Sem a hangosan gondolkodás jajszava,
Mert kellene újra egy Isten Ostora”
Aki rendet rakna ebben a káoszban,
Kicsinyre szabdalt Drága Magyar Honunkban.
Darabokra Szabdalt Édes Kis Hunniám,
Még Így is Te Vagy az én Szeretett Hazám!
Éneklem a Szabadság Dalát Nemzetem
Oly Erővel, Hogy Beleremeg a Szívem.
Szabadság és Demokrácia Merre Vagy?
Mondd Istenem ez a kérésünk Olyan Nagy?
Táltosdobok Szóljatok, Dübörögjetek!
Nimród Népei Újra Egyesüljetek
Mert a Fennmaradásnak ez a Záloga,
Így Ragyoghat Fel Újra a Szent Korona!
Darabokra Szabdalt Édes Kis Hunniám,
Még Így is Te Vagy az én Szeretett Hazám!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 05. 28. Kedd délelőtt 10:11
-------------------------------------------------------------------------------
HA HISZEM, HOGY VAN HITEM…
Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Veszhetek El,
Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Fordulok El
Sohasem a Hazámtól, Nem Leszek Árulója,
Nem Leszek Idegen Hatalmak Kiszolgálója.
Hinnem Kell Istenünkben, Hinnem Kell a Hazában,
Hinnem Kell Abban, Nem Leszek Sohasem Hazátlan,
Mert Aki Hűségesen Szereti a Nemzetét,
Annak az Istenünk Sem Engedi El a Kezét.
Holtomiglan Hiszek a Magyar Nép Egységében,
Hiszek Szent Koronánk Összetartó Erejében!
Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Veszhetek El,
Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Fordulok El
Nemzetemtől, Barátaimtól és Mindenkitől,
Ki az Ősöktől Egységet - Kitartást Örököl.
Nem Hajlítom Meg Hátamat a Zsarnokok Előtt,
Észre Fogom Venni Ha a Burjánzó Gyom Megnőtt
Szeretett Országomban, Amely Megmérgezi Azt,
Nem Engedvén Megláttatni az Éltető Tavaszt.
Holtomiglan Hiszek a Magyar Nép Egységében,
Hiszek Szent Koronánk Összetartó Erejében!
Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Veszhetek El,
Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Fordulok El
Senkitől, Aki Baráti Jobbot Nyújt Majd Nekem
Akkor, Amikor Megbotlom, és a Földre Esem.
Ha El Tudom Hinni Hogy a Jog Asztala Közös,
Ha El Tudom Feledni Hogy Utam Milyen Rögös,
Akkor Talán Sokáig Lesz Még Mosoly Arcomon,
Súlyos Teher Nem Nyugszik Majd Gyengülő Vállamon.
Holtomiglan Hiszek a Magyar Nép Egységében,
Hiszek Szent Koronánk Összetartó Erejében!
Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Veszhetek El,
Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Fordulok El
Az Elszakított Országrészek Magyarjaitól,
Mert Isten Mentsen Meg Bennünk’ Újabb Trianontól!
Uram, Aki Ott Fent Lakozol Mindíg az Égben,
Segíts Nekem Abban, Hogy Megmaradjak Tisztességben!
Ne Engedd Sohasem, Hogy Elveszítsem Hitemet,
Ne Engedd Tovább Fogyni Szeretett Nemzetemet
Mert Holtomig Hiszek a Magyar Nép Egységében,
Hiszek Szent Koronánk Összetartó Erejében!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 04. 04. Csütörtök délelőtt 11:00
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
ELEINK VÉRE VAJON…
Eleink Vére Vajon Hiába Hullott, Magyarok?
Tudunk Mi Majd Egykor Megbékélni? Válaszoljatok!
Szomorú a Szívem, Mikor Nem Látok Békességet,
Bánatos Lélekkel Tapasztalok Békétlenséget
Ünnepnapokon és Hétköznap az Emberek Között,
Kiknek Már Lakásába is Veszekedés Költözött.
Mellveregetővé Lesz Már Örökre a Nemzetünk?
Ki Nemzetibb Magyar, Örökké Ezen Veszekedünk?
Hová Lettek Manapság a Rákóczik és Kossuthok,
Hová Lettek az Igazi, Hont Vezérlő Alkatok?
Eleink Vére Vajon Hiába Hullott, Magyarok?
Tudunk Mi Majd Egykor Megbékélni? Válaszoljatok!
Vitázunk Azon, Hogy Melyik a Magyarabb Lobogó,
Háromszínű, Avagy Árpádtól Örökölt Szép Zászló,
Pedig Egységbe Forrásra Kellene Törekedni,
Nem Állandóan Újabb Kifogásokat Keresni.
Ébredjünk Fel a Letargiából Drága Véreim!
Fogjunk Össze a Megmaradásunkért Testvéreim!
Hová Lettek Manapság a Rákóczik és Kossuthok,
Hová Lettek az Igazi, Hont Vezérlő Alkatok?
Eleink Vére Vajon Hiába Hullott, Magyarok?
Tudunk Mi Majd Egykor Megbékélni? Válaszoljatok!
Régi Szép Magyar Anyanyelvünket Ne Feledjük El,
Ősiségünk Régi Üzenete Erről Énekel
A Rovásba Foglalt Ékességével Világosan,
Hogy Soha Ne Feledjük El, Kiabálja Hangosan
Hogy Meghallja Azt Minden Magyar Ember a Világban,
Határokon Belül és Nem Csak Itthol a Hazában.
Hová Lettek Manapság a Rákóczik és Kossuthok,
Hová Lettek az Igazi, Hont Vezérlő Alkatok?
Eleink Vére Vajon Hiába Hullott, Magyarok?
Tudunk Mi Majd Egykor Megbékélni? Válaszoljatok!
Megkopott Már Kissé Hunnia Jogának Asztala,
Megrongyosodott Demokráciánknak a Bársonya,
De Akkor Sem Csüggedhetünk El, Hisz, Túlélők Vagyunk,
Kik Semmi Probléma Elől Soha Meg Nem Hátrálunk!
Nem Hagyjuk Magunkat Többé Térdrekényszeríteni,
Nem Hagyjuk Magunkat Mi Már Szolgasorba Dönteni!
Ideje, Hogy Újra Jöjjenek Rákóczik, Kossuthok,
Akikkkel Szárnyalhat Majd a Nemzetünk, Mint a Sasok.
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Gyula. 2013. 04. 08. Hétfő délután 12:12
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
HA A KOKÁRDA BESZÉLNI TUDNA…
HOVÁ TARTUNK 2012 – BEN NEMZETEM?
Ha a kokárda beszélni tudna napjainkban,
Ha a kokárda ma már nem csak az álmainkban
Jelentené az egykor kivívott szabadságot,
Összetartana Nemzetet és Minden Családot,
Nem pedig szétszakítaná büszke Magyarságot,
Megdöbbentve ezzel talán az egész Világot.
Boldog lennék, mert ma ezen a téren nem vagyok,
Nem ezt akarták egykor Negyvennyolcas Magyarok.
Hová lettél István Népe, aki most széthúzol?
Hová lettél, ha Békességről már másképp álmodol?
Ha a kokárda beszélni tudna napjainkban,
Ha a kokárda ma már nem csak az álmainkban
Hirdetné az egykor volt összetartó Nemzetet,
Nem eresztené el a testvéri erős kezet,
Amely évszázadokon által karddal és vérrel,
Ha kellett ilyen áron és hősi dicsőséggel,
De megszerezte és megóvta ezt az egységet,
Mely meg tudta tartani a Nemzeti Egységet.
Hová lettél István Népe, aki most széthúzol?
Hová lettél, ha Békességről már másképp álmodol?
Ha a kokárda beszélni tudna napjainkban,
Ha a kokárda ma már nem csak az álmainkban
Idézné vissza az összetartásunk erejét,
Hanem egybeforrasztaná Magyarság egységét
Olyan erővel és büszkén feszítő mellekkel,
Ahogy szembeszálltunk egykor ellenségeinkkel.
Add Uram, jöjjön el újra Népünk Békessége,
Amely a Magyarságnak lenne nagy segítsége!
Hová lettél István Népe, aki most széthúzol?
Hová lettél, ha Békességről már másképp álmodol?
Ha a kokárda beszélni tudna napjainkban,
Ha a kokárda ma már nem csak az álmainkban
Adná vissza azt, amiről sokszor ábrándozunk,
Egységes, összetartó Nemzetben gondolkodunk.
Nem lehet, hogy szétszakítva éljük le életünk,
Nem lehet, hogy elvesszen ez iránt érzett Hitünk.
Istenem, ne hagyj minket magunkra szépen kérünk,
Segítsd visszaszerezni elveszített Egységünk!
Hová lettél István Népe, aki most széthúzol?
Hová lettél, ha Békességről már másképp álmodol?
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2012. 03. 15. Délelőtt 9:20
-----------------------------------------------------------------------------------------
ÓDON FALAK KÖZÖTT JÁRVA…
Cseszneki emlék
Ódon falak között járva emlékezem,
Mikor a hegy ormára most felérkezem.
Dicső elődeim egykor karddal, vérrel
Küzdöttek a Honért nemcsak dicsőséggel,
Hanem oly ösztönös Hazaszeretettel,
Mely ma már nem létezik! Fájó szívemmel
Idézem fel Wathay Lőrinc emlékét,
Aki a falak között hullatta vérét.
Igaz, hogy szétrobbant ágyú volt a tettes,
De ma már ez sem számít. Mi voltunk vesztes
Nagyon sokáig százötven éven által,
De akkor senki nem törődött halállal,
Mert a Nemzet sorsa volt az elsődleges,
Tudták, hogy a kiontott vérük oly nemes
Cél érdekében hull ki az ősi földre,
Nevük bevésődik a történelembe.
Ódon falak között járva emlékezem,
Mikor a hegy ormára most felérkezem.
Nézem az Ég felé magasló falakat,
Felidézem a gyermekkori álmokat
Mikor még itt játszadoztunk mi boldogan,
Nem gondolva azt, hogy az idő elsuhan
Felettünk és most hatvanhárom évesen
Mosolyognak rám ódon falak kedvesen.
Wathay Ferenc bronz mellszobrára nézek,
Megelevenednek végvári vitézek
Akik önzetlenül védték Nemzetünket,
Megszentelt és Áldott Ősi Földjeinket.
Nézem a régi dicsőség emlékeit,
Felidézem Wathay Ferenc sorait
Melyeket török rabságban megénekelt,
Megírván azt, ahogy ellenük hadra kelt.
Ódon falak között járva emlékezem,
Csesznek vára máig olyan kedves nekem!
Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)
Zirc. 2011. 08. 17.
----------------------------------------------------------------------------------