IFJ.NAGY BÁLINT (VALENTINUS) VERSEI

 

AHONNAN JÖTTEM…

 

Ahonnan jöttem, nem láttam soha fényes palotát,

Megismerhettem az életnek árnyas oldalát.

Bakony rengetegében olyan sokáig éltem én,

Szívemben mindig volt egy bizakodó örök remény

Hogy egykor majd megvalósulnak a gyönyörű álmok,

Izzó tűzzel fognak majd lobogni szeretet lángok.

 

Tündöklő fénnyel átölelt felkelő Nap sugara,

Tündérszép bakonyi világom ébredő hajnala.

Udvarunk zöldellő gyepe harmatosan csillogott,

Boldogság járta át az ébredő szülői lakot.

Szikrázó napsütésben ragyogtak reám a hegyek,

Tudták, hogy egykoron talán majd örökre elmegyek.

 

Szerényen éltünk hol becsülete volt a kenyérnek,

Protestáns hittel imádkozva szüleim reméltek

Egy szebben és örömtelibben ragyogó holnapot,

Amit Istenünk eddig soha még nekünk nem adott.

Két kezük munkáját dicsérték a zöldellő mezők,

 Búzakalászt learató dolgos munkás őserők.

 

Fényűzés örökké kerülte szegényes otthonunk,

Erről mindig csak lehunyt szemmel éberen álmodtunk.

Pislákoló lámpafénynél olvastuk a Bibliát,

Jézus Krisztus életét, szénaillatú jászolát

Magunk elé képzelve zsoltárokat énekeltünk,

Melegséggel telt meg ilyenkor a szomorú lelkünk.

 

Múltidéző emlékeim közül Apám nincs velünk,

Karácsonykor érte imára kulcsoljuk majd kezünk.

Megköszönve azt a jussot, mit örökül ránk hagyott,

Szebb világba vetett hitét, miről Ő is álmodott.

Mikor majd a testemet is betakarja szemfedél,

Betemetett sírom felett süvít majd a hideg szél

 

Akkor tudom meg csak, hogy tőlük örökre elmegyek,

Csendes temető sarkában föld mélyében létezek

Porrá válva, elenyészve, de akkor is boldogan,

Mint aki feje felett a történelem átsuhan.

Bakonyból jöttem én, de még egy kicsikét itt vagyok,

Nem tudom, hogy mit hoznak majd számomra a holnapok.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2005. 11. 16

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

LOBOGJON A HARMADIK

GYERTYA LÁNGJA…

Advent harmadik Vasárnapján

 

Lobogjon a Harmadik Gyertya Lángja,

Mert Nemsokára Megszületik Krisztus.

Ne Várakozzunk Barátim Hiába,

Ne Legyen ez Csupán Megszokott Gesztus,

 

Hisz Aki Születik, Békét Hoz Nekünk,

Mert Nagy Már a Békétlenség a Földön.

Angyalok Karával Majd Énekelünk,

Hogy Szeretet Melege a Testünkön,

 

Lelkünkön Keresztül Úgy Áramoljon

Tovább Minden Embernek a Szívébe,

Hogy Benne Örökre Ott is Maradjon!

 

Csillagok Milliói Ragyogjatok,

Hirdessétek Megváltónk Érkezését

Fentről és Mireánk Mosolyogjatok!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 12. 15. Advent harmadik Vasárnapján reggel 6:51

--------------------------------------------------------------------------------------------------

MIKOR A MÁSODIK GYERTYA…

Advent második Vasárnapján

 

Mikor a Második Gyertya Is Fénylik,

Krisztus Megszületése Már Oly Közel.

Az Őt Váró Emberek Csak Azt Kérik,

Hogy Soha Tőlük Már Ne Menjen El!

 

Reményteljes Várakozás Oly Nehéz,

Pedig Tudjuk, Hogy  Megváltó Születik.

Ablakon Aranyfényű Csillag Benéz

Mi Pedig Érezzük, Minden Változik,

 

Mert  Ma Az Ember Hitét Veszítette.

Kell Egy Erős Krisztusi Útmutatás,

Hogy Egyszer Talán Újra Visszanyerje.

 

Fényesen Világoljon Hát a Gyertya,

Hirdesse  Jézus Krisztus Jövetelét

Úgy, Ahogy a Szeretet Megkívánja!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 12. 08. Advent második Vasárnapján délelőtt 10:04

-----------------------------------------------------------------------------------------------------

GYÚJTSD MEG AZ ELSŐ GYERTYÁT…

Advent első Vasárnapján

 

Gyújtsd meg az első gyertyát most Vasárnap,

Messiásra – várva tekints előre.

Milyen legyen majd számodra a holnap,

Mikor készülsz Karácsony ünnepére.

 

A gyertyának fénye úgy ragyogjon majd,

Ahogyan várni kell a pillanatot

Szerény alázattal, de Te ne akard

Magadnak az Isteni hódolatot.

 

Krisztusra várva ne tégy semmi rosszat,

Mert ha elfelejted a tisztességet,

Akkor számodra szép jövőt nem hozhat.

 

Adventi koszorún az egy szál gyertya

Fénye ma olyan fényesen ragyogjon,

Ahogy a várakozás megkívánja.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 12. 01. Advent első Vasárnapján reggel 8:14

------------------------------------------------------------------------------------------------

KICSI TIKOM - TARAJOSOM

 

Kicsi tikom-tarajosom,

Mivé tetted a kakasom?

Nemrég ő még vitézkedett,

Tikokkal szerelmeskedett,

Most meg gubbaszt árván szegény,

Farkatolla már nem kemény.

 

Kicsi tikom – tarajosom

Hozd vissza régi kakasom!

Legyen újra udvar ura,

Ne gubbasszon búslakodva!

Pattanjon fel páros lábbal,

Ne törődjön semmi mással!

 

Kicsi tikom – tarajosom

Látom, jön már a kakasom

Hetykén – büszkén erős újra,

Test – lélekben megújulva

Kergeti már a tikokat,

Farkatolla úgy hívogat.

 

Kicsi tikom – tarajosom

Újra régi a kakasom

Akitől nem is kell félni,

Csak jó kalandot remélni.

Kukurikó Udvar népe,

Itt a kakas ne félj tőle!

 

Tik: Faluhelyen hívják így a tyúkokat

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 11. 14. Péntek reggel 6:22

------------------------------------------------------------------------------------

 

 

SZÍVEM EMLÉKMÉCSESÉNEK…

         Szeretteimre emlékezve

 

Szívem Emlékmécsesének Lángjai Lobogjatok,

Bánatkönnyeim Fájdalmasan Csak Záporozzatok

Olyan Erővel, Hogy az Emléketek Ne Múljon El,

Hiszen Még a Felkelő Nap Is Rólatok Énekel.

Énekli Olyan Búsan az Elmúlás Örök Dalát,

Melyről Talán Nem Hallani Szeretteim Odaát.

Temetők Csendjében Most Ne Hallatsszék Hangos Lárma,

Hisz Értetek Zarándokolunk Ide Halk Imára.

Áldás – Békesség Légyen Örökre Eltávozóknak,

Megnyugvást Adj Uram a Gyászoló Itt maradóknak!

 

Szívem Emlékmécsesének Lángjai Lobogjatok,

Bánatkönnyeim Fájdalmasan Csak Záporozzatok

Örökre Elment Szüleimért, Szépséges Lányomért,

Hálás Szívvel Köszönetet Mondva Boldog Évekért

Melyeket Véletek Tölthettem Drága Szeretteim,

Szívem Mélységébe Belegyökerezett Véreim.

Nem Múlhat El Sohasem, Mert Bennem Már Tovább Éltek,

Gyönyörű Égi Dallamot Angyalokkal Zenéltek.

Áldás – Békesség Légyen Örökre Eltávozóknak,

Megnyugvást Adj Uram a Gyászoló Itt maradóknak!

 

Szívem Emlékmécsesének Lángjai Lobogjatok,

Bánatkönnyeim Fájdalmasan Csak Záporozzatok!

Hulljatok és Árasszátok El a Földi Világot,

Hogy Szeretet Töltsön Be Minden Békétlen Családot!

Ne Legyen Sehol Marakodás Én Édes Istenem,

Örök Békességet - Szabadságot Hozz Ne Csak Nekem,

Hanem Mindazoknak, Akik Hisznek Egy Szebb Jövőben,

Nem Csupán Megszokásból Vannak Itt a Temetőben.

Áldás – Békesség Légyen Örökre Eltávozóknak,

Megnyugvást Adj Uram a Gyászoló Itt maradóknak!

 

Szívem Emlékmécsesének Lángjai Lobogjatok,

Bánatkönnyeim Fájdalmasan Csak Záporozzatok!

Szeretteim, Akik Most Nagyon Mesze Vagytok Tőlem,

Bocsássátok Meg, Hogy a Mai Napon Esendően

Csak Lélekben Lehetek Ott Virágos Sírotoknál,

Hajtom Meg Ősz Fejem Örökre Elmentek Honánál.

Soha El Nem Múló Bánatommal Véletek Vagyok,

Szeretet Angyalai Őrizzék Tovább Álmotok!

Áldás – Békesség Légyen Örökre Eltávozóknak,

Megnyugvást Adj Uram a Gyászoló Itt maradóknak!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 11. 02. Halottak Napján reggel 7:34

---------------------------------------------------------------------------------------

EMLÉKEZZÜNK EMBEREK…

2001. Szeptember 11 emlékezete

 

Emlékezzünk Emberek az esztelen rombolásra,

Emlékezzünk tíz évvel ezelőtti gyilkolásra,

Mikor nem volt kegyelem ikertornyokban senkinek,

Kegyetlen kínhalált szántak akkor ott Mindenkinek.

Fájdalom hasít belém pedig senkit nem ismertem,

Csak az együttérzés munkálkodik most is énbennem,

Mert aki hitére hagyatkozva vesz el életet,

Mondjátok meg: Megérdemel valaha is kegyelmet?

Isten nevében, bárhogyan is nevezik a földön,

Nem ítélkezhet önhatalmúlag senki sem rögtön

Úgy, hogy ártatlan emberek életére tör vadul,

Kortól függetlenül úgy, hogy piros vére kicsordul.

 

Emlékezzünk Emberek az esztelen rombolásra,

Emlékezzünk tíz évvel ezelőtti gyilkolásra.

Fogjunk össze Mindnyájan a sáros kis Földgolyónkon,

Kerekedjünk felül legújabb kori barbárságon!

Nem szabad, hogy történelem ismételje önmagát,

Nem szabad, hogy szél fújja felénk kihullott vér szagát.

Nyújtson kezet egymásnak Minden vallás követője,

Legyen már Békesség egyszer és úgy menjünk előre,

Hogy a fegyverből készült szerszámot fogjuk a kézbe,

Megbékélve - Szeretettel nézzünk egymás szemébe.

Ne legyen Soha Senki a másiknak ellensége,

Melegség költözzön Minden Földi Ember Szívébe!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2011. 09. 11. Vasárnap délelőtt 10:45

 

https://www.youtube.com/watch?v=57pbakbH94U

---------------------------------------------------------------------------------------------------------

HŰSÉGET SZÁMOMRA ÖRÖKÜL JUSSOLTÁL.

Ma Lennél 99 Éves Drága Édesapám

 

Ma Lennél Kilencvenkilenc Éves Apám,

Bárcsak Még Most is a Kezedet Foghatnám.

Azokat az Inas Paraszti Kezeket,

Amelyek Dolgoztak Egykoron Eleget

A Földeken - Mezőkön és Kőbányában,

Mert a Paraszti Léted Csak Egymagában

Nem Volt Elég Kicsiny Családodnak Élni,

Kétlakivá Kellett Válnod, Nem Henyélni.

 

Példaképem Apám Mindig Csak Te Voltál,

Hűséget Számomra Örökül Jussoltál.

 

Gyermekkori Álmod Válhatott Valóra,

Paraszti Lírád Nem Csak Egy Kis Csokorra

Valót Tudott Örökül Hagyni Számunkra,

Mert Te Voltál a Szép Nyelvünknek Rovója.

Tőled Kaptam a Magyar Szó Becsületét,

Gondolatok Leírandó Szeretetét.

Hazaszeretetből Példát Adtál Nékem,

Mindig Azt Harsogván: Légy Hű Kicsi Vérem!

 

Példaképem Apám Mindig Csak Te Voltál,

Hűséget Számomra Örökül Jussoltál.

 

Bántottak Eleget, Elmondtak Bitangnak,

Pedig Jó Vitéze Voltál Magyar Honnak.

Új Urak Szolgája Nem Akartál Lenni,

Hitedben Sem Tudtak Tégedet Megtörni.

Ki Akarták Verni Tollad a Kezedből,

De Nem Tudtak Kiverni Semmit Fejedből,

Mert Abban Tovább Sorakoztak a Szavak,

Hogy Egykoron Újra Versekké Váljanak.

 

Példaképem Apám Mindig Csak Te Voltál,

Hűséget Számomra Örökül Jussoltál.

 

Ma Lennél Kilencvenkilenc Éves Apám,

Bárcsak Még Most is a Kezedet Foghatnám.

Kicsi Lennék Újra, Hogy Drága Anyámmal

Együtt Óvnátok, Nem Törődve Világgal,

Csak a Bennünket Átölelő Szeretet

Erősítené a Dobogó Szíveket.

Ma Már Örök Álmotokat Alusszátok,

Az Urunk Istenünk Vigyázzon Reátok!

 

Példaképem Apám Mindig Csak Te Voltál,

Hűséget Számomra Örökül Jussoltál.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

Gyula. 2013. 09. 03. Kedd délelőtt 11:20

--------------------------------------------------------------------------------------

AZ ÉLET REMÉNYSÉGE…

SOHA NEM SZABAD FELADNI

 

Az Élet Reménysége Mindig a Szerelem,

Hittel és Szeretettel csak így kell énnekem.

Mikor hiányzott az egyik, addig kerestem,

Amíg tiszta szívvel és örömmel megleltem.

Most már Mindegyiket Örökre megtaláltam

Itt a földön, de Földöntúli Boldogságban.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2012. 05. 26. Szombat reggel 7:14

---------------------------------------------------------------------------------------

SZABAD GONDOLAT!

 

Szabad gondolat!

Szabadon kimondani

Annyit jelentsen:

Soha ne kelljen félni

Annak elfojtásától!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 08. 30. Délelőtt 11:45

-----------------------------------------------------------------------

 

OTT ÁLLTUNK A DOMB TETEJÉN…

Bakonyszentkirályi emlék

 

Ott álltunk a domb tetején Kedvesem,

Alant Szülőfalum szépséges tája.

A Zöröghegy magaslik szépségesen,

Mely szintén az érkezésünket várja.

 

Körülölelnek bennünket kedvesen

Learatott gabonaföldek - rétek,

Mert a Természet csodásan, csendesen

Megmutatja, ahogyan a szépségek

 

Teljes pompájukban megőrzik mindazt,

Amit gyermekkoromtól hordozok már

Mindörökké és ez ad méltó vigaszt

 

Az elveszített Drága Szüleimért.

Hegyeim - Dombjaim! Mindig Szeretlek!

Hálás Köszönetem az Emlékekért!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 08. 29. Csütörtök délelőtt 10:34

-------------------------------------------------------------------------------------------

ZÚGJATOK HARANGOK…

Kislányomra, Mónikára emlékezve

 

Zúgjatok Harangok, Zengjétek Nagy Bánatom,

Mert Hét Éve Már, Hogy Elment én Szép Kislányom.

Fiatal Volt Még és Csak Harminchárom Éves,

Nem Gondolta Akkor, Hogy Élte Rövid, Véges

Lesz, Hisz Két Szép Gyermeke Forgott Körülötte,

Betegségében is Ölelte és Szerette.

Tervezte a Jövőt, Mikor Minden Jó Lehet,

Fájdalomra Vidámság és Boldogság Jöhet.

Hitte Azt, Hogy az Istenünk is Megsegíti,

A Gyógyíthatatlan Kórt Róla Messze Viszi.

 

Zúgjatok Harangok, Zengjétek Nagy Bánatom,

Mert Hét Éve Már, Hogy Elment én Szép Kislányom.

Néztem a Kórházi Ágyán Lehunyt Két Szemét,

Néztem a Halállal Való Ádáz Küzdelmét.

Szívem Majdnem Megszakadt Tehetetlenségtől,

Ordítottam Volna a Kétségbeeséstől

De Nem Volt Szabad: Ő Küzködött Rendületlen,

Bánatomat Bezártam Immár Elveszetten.

Istenem, Aki Lakozol Ott Fent az Égben,

Miért Nem Hagytad Meg Őt Nekünk Egészségben?

 

Zúgjatok Harangok, Zengjétek Nagy Bánatom,

Mert Hét Éve Már, Hogy Elment én Szép Kislányom.

Mikor a Szenvedő Szíve Utolsót Dobbant,

Tudomásul Vettük a Megváltozhatatlant.

Gyönyörű Szemei Végleg Zárva Maradtak,

Angyalok Pedig Halkan, Csendesen Daloltak.

Elmentél Mónikám Immár Olyan Világba,

Ahol Senki Nem Szenved Többé és Nem Árva.

Emléked Örökre Megőrizzük Szívünkben,

Mosolygós Arcocskád Itt Marad a Lelkünkben.

 

Zúgjatok Harangok, Zengjétek Nagy Bánatom,

Mert Hét Éve Már, Hogy Elment én Szép Kislányom.

Csendes Temetőben Mikor Hozzád Érkezem,

Minden Alkalommal Olyan Szomorú Szívem,

Lelkem és Minden Hozzád Fűzött Emlékem:

Hiányodat Hét Év Elteltével is Érzem.

Harminchárom Év, Amit az Úrtól Kaphattál,

Harminchárom Év, De Örök Emlék Maradtál

És lenni fogsz az Idők Végtelenségéig,

Mert én Szeretni Foglak az Éltem Végéig.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 06. 30. Vasárnap délelőtt 11:41

---------------------------------------------------------------------------------------------

 

SZESZÉLYES NYÁR…

 

Szeszélyes Nyár ne bolondozz, ne játsz mivelünk!

Egyik nap hőség, ma meg melegen öltözünk.

Hová tetted régi megszokott mivoltodat?

Miért nem szórod aranyló sugaraidat

Minthogy zúgó széllel és esővel bratyizol,

Velünk nem törődve felhővel takarózol?

Embereld meg magadat, ne legyél szeszélyes!

Mutasd meg nekünk újra, hogy a Nyár szépséges!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 06. 26. Szerda reggel 7:18

------------------------------------------------------------------------------------------------

FÉL ÉVE MÁR…

 

Fél éve már, hogy az Alföld Gyönygyszemében élek,

Fél éve már, hogy csak a Boldogságról regélek.

Fél éve már, hogy a szép Gyula lett az otthonom,

Fél éve már, hogy a város levegőjét szívom.

Fél éve már, hogy Végleg összeforrott a szívünk,

Fél éve már, hogy Tündérrózsámmal Együtt eszünk

A Szerelmünk Közös asztaláról már Örökre,

Együtt kelünk fel, fekszünk bánatra és örömre.

 

Fél éve már, hogy az Alföld Gyönygyszemében élek,

Fél éve már, hogy csak a Boldogságról regélek.

Fél éve már, hogy letisztult elmével hirdetem,

Fél éve már, hogy nem csillapodik le a szívem.

Fél éve már, hogy itt aggódom a Nemzetemért,

Fél éve már esedezem Úrhoz Kegyelemért,

Mert ha nem segít, Végleg Elvész a szép Nemzetünk,

Még Jobban Semmibe Vész a Dicső Magyar Nevünk.

 

Fél éve már, hogy az Alföld Gyönygyszemében élek,

Fél éve már, hogy csak a Boldogságról regélek.

Fél éve már, hogy Táltosdobok hangját hallgatom,

Fél éve már, hogy fülemben szól Ősi fuvalom.

Fél éve már, hogy Szeretnék Hinni az Egységben,

Fél éve már Nem Hiszek Széthúzás Erejében,

Mert ez Soha Nem Vezethet a Megmaradásra,

Csak tovább Dönthet majd Bennünket a Végromlásba.

 

Fél éve már, hogy az Alföld Gyönygyszemében élek,

Fél éve már, hogy csak a Boldogságról regélek.

Fél éve már, hogy csak azért Imádkozom Uram,

Fél éve már tudom, hogy merre vezet az utam.

Fél éve már, hogy én Semmire Sem Vágyom Jobban,

Fél éve már Csak Szerelmemért, Hazámért Dobban

Szívem: Nem tettem Le Összefogás erejéről,

A Nagymagyarságunk Újraegyesítéséről!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 06. 21. Péntek délelőtt 9:31

-----------------------------------------------------------------------------------------

TAVIRÓZSA – TÜNDÉRRÓZSA…

 

Tavirózsa – Tündérrózsa,

Szépségeknek hordozója.

Illatozol tavacskában,

Társaiddal szép sorjában.

Tavirózsa – Tündérrózsa,

Szívem gyönyörű virága.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 05. 31. Péntek délelőtt 11:40

---------------------------------------------------------------------------

HA MAJD FELNŐTT LESZEL…

Gyermeknapi szavaim a jövő nemzedékéhez

 

Ha Majd Felnőtt Leszel, Ne Feledd Soha,

Hogy az Igazi Szülő Nem Mostoha!

Mindig vigyázott rád, óvott a széltől,

Esőtől, villámlástól, hóeséstől.

Ha kellett magától vont el falatot,

Sokszor üres hassal kívánt szép álmot

Neked, hogy egészséges és nagy legyél,

Hogy majd egyszert Te is Szülő lehessél.

 

Ha Majd Felnőtt Leszel, Ne Feledd Soha,

Hogy az Igazi Szülő Nem Mostoha!

Ne Légy Hálátlan, Hisz Ő Mindíg Szeret,

Anya, Édesapa Adott Életet

Neked, Akivel Tisztelettel Bánjál,

Hisz, Jobban Szeret Téged Önmagánál.

Talán most még nem érzel áldozatot,

Nem fogalmazol köszönő mondatot.

 

Ha Majd Felnőtt Leszel, Ne Feledd Soha,

Hogy az Igazi Szülő Nem Mostoha!

Megérzed Majd Te is, Ha Szülő Leszel,

Mikor Gyermekedért Mindent Megteszel.

Tiszteletet Kiérdemelni Nemes,

Gyermeket Szeretni Mindig Érdemes.

Ha Majd Felnőtt Leszel, Ne feled Soha,

Szülőként Te Se Legyél Majd Mostoha!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 05. 26. Vasárnap délután 13:06

------------------------------------------------------------------------------------------

GYÖNYÖRŰ TERMÉSZET…

 

Gyönyörű Természet szépséges csodáját

Tárja elénk és minden fénylő pompáját

Megmutatja, mint aki azt mondja nekünk:

„Csináld utánam Ember és beszélhetünk

Akkor harmóniáról, ami köztünk van,

Vagy amit én teszek utánozhatatlan!”

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 05. 24. Péntek délelőtt 9:40

-------------------------------------------------------------------------------------

 

GYÖNYÖRŰ MAGYARORSZÁGOM…

 

Van gyönyörű kis Hazánk szép Magyarország.

Nem volt mindig ily kicsi ez nem igazság.

Kárpát bércein jöttek harcos eleink,

Vannak nekünk erdeink termő földjeink.

 

Valamikor nagyon rég büszke volt e nép,

Nem volt ennyi széthúzás változott a kép.

Ki a magyar vitázunk? Sírva vigadunk,

Ha így folytatjuk tovább lassan elfogyunk.

 

Dicsőség az Istennek, hogy mi itt vagyunk,

Magyar virtus hová lett, mivé lett szavunk?

István király hallgassd meg mivé lett e nép,

Nem tudja hogy hol a cél lába merre lép.

 

Fogjunk össze Magyarok, Béke jön velünk,

Valahára boldog lesz, majd az életünk.

Testvérnépek hangjai eljutnak hozzánk,

Becsüljük meg Nemzetünk, hisz ez a Hazánk.

 

Lesz jövőnk mert bízhatunk Isten megsegít,

Imára kulcsolt kézzel megsegít a Hit.

Égi Mannát ne várjunk, összefogni hát,

Magyar virtus jöjj vissza, jöjj az angyalát!

 

Van gyönyörű kis Hazánk szép Magyarország.

Nem volt mindig ily kicsi ez nem igazság.

Büszke szívvel daloljunk szóljon énekünk,

Aki mellettünk halad az nincs ellenünk.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2005. 12. 15

----------------------------------------------------------------------------------------------

 

PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN…

 

Piros Pünkösd napján nyíljanak virágok,

Zengjék el tetteit az Isten Fiának

Ki Mennybe ment Atyjához nagy fényességgel,

Majd Szent lelke kiáradt oly dicsőséggel

Ahogy még semmi nem ragyogott a földön,

Amely nem lehet senki számára börtön.

Nem vádolt senkit az elárulásáért,

Nem vádolt senkit a kereszthaláláért.

Mielőtt végleg eltűnt fellegek fölött,

Kedves híveinek üzenetet küldött:

„Tenyétek tanítványokká a népeket,

Osszátok Világunkban a Szeretetet!”

 

Piros Pünkösd napján nyíljanak virágok,

Zengjék el tetteit az Isten Fiának

Aki meghalt érettünk, de feltámadott,

Majd Égi Atyjához Mennyekbe távozott.

Tanításait hívei megszívlelték,

Az emberi szívekbe széjjelhintették.

Létrehoztak sok Hívő Gyülekezetet,

Hirdetvén a Keresztényi Szeretetet

Amely mindig csak Jézusból merítkezik,

Zsoltáros szívvel Testvérként Barátkozik

Mindenkivel kinek nincs harag szívében,

Hanem melegség lakozik a lelkében.

 

Piros Pünkösd napján nyíljanak virágok,

Zengjék el tetteit az Isten Fiának

Ma is, amikor nem mindenki hisz benne,

Hogy az életének csak így van értelme.

Ha nincs Benned elég Hit és kételkedel,

Ha nem féled Istenedet és nem hiszel,

Akkor az Életednek értelme Talmi,

Amellyel nehéz lesz mindig is boldogulni.

Hidd el Testvér a Szentlélek Jelenlétét,

Fogadd el Mennyei Atyánk Létezését!

Piros Pünkösd napján nyíljanak virágok,

Zengjék el tetteit az Ö Szent Fiának!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 05. 19. Pünkösd Vasárnapján délelőtt 11:37

----------------------------------------------------------------------------------------------------

 

HATVANÖT ÉVES LETTEM ÉN…

Egy kis számvetésféle eddigi életemről

 

Hatvanöt Éves Lettem én Drága Barátaim!

Sajnos Nem Mindenben Teljesültek az Álmaim,

De Mindig Velem Volt Egy Olyan Biztató Remény

Mely Harsogta! Sokáig Maradjál Nagyon Kemény,

Hogy az Élet Nehézségeit Meg Tudd oldani,

Ne Próbálj Előle Sohasem Megfutamodni!

„Vastagnyakú Kálomista” Ősöktől Származom,

Istenemet és Hitemet Soha el Nem Hagyom!

Volt, Hogy Meginogtam Ezen a Rögös Utamon,

De Tudtam, Hogy Mily Nehéz Teher Van a Vállamon.

 

Hatvanöt Éves Lettem én Drága Barátaim!

Sajnos Nem Mindenben Teljesültek az Álmaim.

Semmit Nem Bánok, Amit az Évek Alatt Tettem,

Mert Nem Akarom Elhinni, Hogy Megöregedtem.

Istenünk a Mennyben Tudja Azt, Hogy Milyen Vagyok,

Mit Tőle Kapok, Mindent Alázattal Fogadok.

Nincsen Már Anyám és Apám, De Mégis Köszönöm,

Mert Drága Emlékük Számomra Mindig Nagy Öröm.

Tőlük Kaptam a Szeretetet és a Jóságot,

Becsületet, Hazafiságot és Tisztaságot.

 

Hatvanöt Éves Lettem én Drága Barátaim!

Sajnos Nem Mindenben Teljesültek az Álmaim.

Fontosabb Volt Számomra a Hűség és Becsület,

Meg Pál Apostol Által Fogalmazott Szeretet

Mely az Életemnek Ma is Mozgató Rugója,

Magyarságtudatomnak Élő Támogatója.

Árpádunk Gyönyörű Lobogója és Trikolor

Számomra Most Már Éltem Végéig és Mindenkor

Megtestesít Megmásíthatatlan Akaratot,

 Magyarságképet és a Szentkorona Tudatot.

 

Hatvanöt Éves Lettem én Drága Barátaim!

Sajnos Nem Mindenben Teljesültek az Álmaim.

Szép Emlékek Mindig Itt Maradnak a Szívemben,

A Rosszakat Meg Örökre El Kell Majd Felednem.

Igaz Szerelmet is Sikerült Már Megtalálnom,

Tündérrózsámmal Teljesült Egy Gyönyörű Álmom.

Vele Már Harmóniában, Békességben Élek,

Már Csak Egy Álmom Van, Amit Még Bizton Remélek:

Legyen Összefogás, Békesség Magyarok Között,

Derült Legyen Végre az Ég Magyar Honunk Fölött!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 03. 13. Szerda reggel 7:17

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 

APÁM HŰSÉGE

 

Idős ember ballag csendben, szépen,
Hetvenöt év múlt felette éppen.
Gondolatban visszanéz a múltra,
Ifjúságra, vesztett háborúkra.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Életében voltak derűs percek,
Gyermekkori tréfák, csínytevések.
Felnövekvő nehéz, dolgos évek,
Paraszt mezők, visszanéz felétek.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Megjárta az élet minden poklát,
De nem hagyta cserben szép hazáját.
Vére hullott, hűséges volt hozzá,
Nem vált soha becstelenné, ronggyá.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Hűséges volt mindig Istenéhez,
Ragaszkodott protestáns hitéhez.
A jó sorsa bárhová vetette,
Hazáját és hitét nem feledte.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Paraszt voltát soha nem tagadta,
Szülőföldje mindig visszavárta.
Búzakalász aranylott feléje
Hívó szavát úgy küldte elébe.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Megalázták sokszor, elmondták bitangnak
Pedig jó vitéze volt e dicső honnak.
Próbálták megtörni, lábbal sárba nyomni
Kétlakivá tették, tudjon boldogulni.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Imádott anyámmal kuporgattak sokszor,
Hej, pedig kevésszer jutott csak a jóból.
Mégis hűséges volt, megtörték az évek
Becsületes maradt, reá büszkén nézek.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Gyermekkori álom költővé avatta
De a valós világ, mindig megtagadta.
Gyönyörű lírája, egyszerű beszéde
Nem illett a képbe, elsodorták félre.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

De ő nem csüggedett rótta a sorokat
Tiszta szép szavakkal újra dalra fakadt.
Belső késztetésből, őserőből tette
Pedig az idő már elrepült felette.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Szép volt életének minden röpke perce
Hűséges szívével ő csak ezt tehette.
Elfáradtan immár, meghajlott derékkal
Tekinthet a múltra, összegző szándékkal.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

Megköszönöm apám, hogy ilyen maradtál
A népedért mindig, csendben munkálkodtál.
Paraszti fajtádra végig büszke voltál
Hűséget számomra örökül, jussoltál.
Ki az, aki mindig figyel rám?
Ő az, az én drága jó apám.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 1990. 03. 07

----------------------------------------------------------------------------------

 

ANYÁM KEZE


Álmaimban sokszor, visszatérő képek,

Gyermekkor világa, Jó Anyámra nézek.
Meleg homlokomra hűvös  kezét rakja,
Betegágyam mellett könnyeit hullatja.

Meggyógyulsz majd lelkem, meglásd kicsi vérem,
Betakarlak menten, aludj el most szépen.
A láz bíborpírja elszáll majd a légbe,
Könnyű lesz az álmod, meggyógyulsz majd végre.

Tovatűnt gyermekkor, álmaim elszálltak,
Messze át a légen Anyámhoz találtak.
Kitárt karral hívlak, két kezedre nézek,
Simogass meg újra, Anyám arra kérlek.

Múlt idéző álmok,visszatérő képek,
Gyertek újra  hozzám, bárhová is térek.
Nem szabad feledni gyermekkor világát
Drága Jó Anyámnak féltő gondosságát.

Fiatal volt egykor, én csak annak láttam ,
Az elszállt időben szebbet nem találtam.
Bármerre is jártam sarkán a világnak,
Párját nem lelém az Édesanyámnak.

Megfáradt a szíve, ráncos lett a  bőre,
Simogató szemmel nézek most feléje.
Szeretlek Jó Anyám, azt kívánom néked,
Simogass meg újra, legyen hosszú élted. 

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

Zirc.1988. 04. 25.

-----------------------------------------------------------------------

Szüleim fényképe

 

ÉDESANYÁM NAGYON

HIÁNYZOL NEKEM…

 

Édesanyám nagyon hiányzol nekem,

Hisz Te voltál az életem Reménye.

Nem kérded többé, hogy édes gyermekem

Mi finomat főzzünk ketten ebédre?

 

Ott fekszel már Együtt Édesapámmal

A csendes Temetőnek sírhalmában.

Nem beszélhetsz többé a fiacskáddal,

De Boldog Lehetsz egy Másabb Világban

 

Ahol már nincsen szenvedés és bánat,

Mert csak nyugalom, békesség létezik,

Ahova földi emberek nem járnak.

 

Édesanyám nagyon hiányzol nekem.

Fáj a szívem Érted, Nagyon Szeretlek.

Nálad nélkül most felsajdul a szívem.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 05. 01. Szerda délután 18:12

-------------------------------------------------------------------------------------------


HA HISZEM, HOGY VAN HITEM…

 

Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Veszhetek El,

Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Fordulok El

Sohasem a Hazámtól, Nem Leszek Árulója,

Nem Leszek Idegen Hatalmak Kiszolgálója.

Hinnem Kell Istenünkben, Hinnem Kell a Hazában,

Hinnem Kell Abban, Nem Leszek Sohasem Hazátlan,

Mert Aki Hűségesen Szereti a Nemzetét,

Annak az Istenünk Sem Engedi El a Kezét.

Holtomiglan Hiszek a Magyar Nép Egységében,

Hiszek Szent Koronánk Összetartó Erejében!

 

Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Veszhetek El,

Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Fordulok El

Nemzetemtől, Barátaimtól és Mindenkitől,

Ki az Ősöktől Egységet - Kitartást Örököl.

Nem Hajlítom Meg Hátamat a Zsarnokok Előtt,

Észre Fogom Venni Ha a Burjánzó Gyom Megnőtt

Szeretett Országomban, Amely Megmérgezi Azt,

Nem Engedvén Megláttatni az Éltető Tavaszt.

Holtomiglan Hiszek a Magyar Nép Egységében,

Hiszek Szent Koronánk Összetartó Erejében!

 

Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Veszhetek El,

Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Fordulok El

Senkitől, Aki Baráti Jobbot Nyújt Majd Nekem

Akkor, Amikor Megbotlom, és a Földre Esem.

Ha El Tudom Hinni Hogy a Jog Asztala Közös,

Ha El Tudom Feledni Hogy Utam Milyen Rögös,

Akkor Talán Sokáig Lesz Még Mosoly Arcomon,

Súlyos Teher Nem Nyugszik Majd Gyengülő Vállamon.

Holtomiglan Hiszek a Magyar Nép Egységében,

Hiszek Szent Koronánk Összetartó Erejében!

 

Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Veszhetek El,

Ha Hiszem, Hogy Van Hitem, Akkor Nem Fordulok El

Az Elszakított Országrészek Magyarjaitól,

 Mert Isten Mentsen Meg Bennünk’ Újabb Trianontól!

Uram, Aki Ott Fent Lakozol Mindíg az Égben,

Segíts Nekem Abban, Hogy Megmaradjak Tisztességben!

Ne Engedd Sohasem, Hogy Elveszítsem Hitemet,

Ne Engedd Tovább Fogyni Szeretett Nemzetemet

Mert Holtomig Hiszek a Magyar Nép Egységében,

Hiszek Szent Koronánk Összetartó Erejében!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 04. 04. Csütörtök délelőtt 11:00

--------------------------------------------------------------------------------------------------

SZERETET HIMNUSZÁNÁL…

GONDOLATAIM A SZERETETRŐL

 

Szeretet Himnuszánál nincs szebb a Világon,

Pál Apostol írta a Bibliai tájon

Olyan gyönyörű szép érzésekkel - szavakkal,

Alázatosan, de mégis méltó malaszttal,

Ahogyan nem fogalmazta meg jobban senki,

Hogyan kell Szeretetről melegséggel szólni.

Mindennél fontosabb a Szeretet, mert ha nincs,

Lehet bármilyen vagyon ékszer és drága kincs,

Semmik vagyunk, mert ez az élet mozgatója,

Szerelem – Barátság - Becsületnek rugója.

 

Szeretet Himnuszánál nincs szebb a Világon,

Pál Apostol írta a Bibliai tájon!

Tisztességgel és igazul szólni nem lehet,

Ha mellőzzük belőle azt a Szeretetet,

Amely nélkül az emberi együttlét Talmi,

Ha nem szívből szólóan jön, hanem hatalmi

Szóval erővel kényszerítik valakire,

Akkor Szeretet nem igazán hat senkire.

Mindennapok örömében, gyarlóságában,

Merítkezzünk meg a Szeretet hatalmában.

 

Szeretet Himnuszánál nincs szebb a Világon,

Pál Apostol írta a Bibliai tájon!

Belülről jövő érzésekből táplálkozzon,

Egy emberöltőn át szilárdan megmaradjon

Úgy, ahogyan a Szent Apostol megüzente,

Gyönyörű csokorba szépen összekötötte.

Jelennek szólóan is érvényes üzenet,

Aki mellőzi az nem érti az életet

A maga szépségeivel, gyarlóságával,

  Mának élve törődik öröm forrásával.

 

Szeretet Himnuszánál nincs szebb a Világon,

Pál Apostol írta a Bibliai tájon!

Nappalok - éjszakák nem telhetnek nélküle,

Ne múljon el soha szívünknek Szeretete,

Hisz hiánya semmi mással nem pótolható,

Szeretet egyik boltban sem vásárolható.

Hittel és alázattal nincsen lehetetlen,

De soha ne feledd el egész életedben:

Szeretet Himnuszánál nincs szebb a Világon,

Pál Apostol írta a Bibliai tájon!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2011.11. 19.

---------------------------------------------------------------------------------------

HA A TOLLBÓL ELTŰNIK A TINTA

Kis – Kapcsándy Sándor Pápai költő Barátomnak

 

Ha a tollból eltűnik a tinta,

Ha messze szállt most Tőled a Múzsa,

Barátom akkor se dobd azt sutba

Mert ha az ihlet megtalál újra,

Akkor ne kelljen majd boltba menni,

Régi helyett új pennát megvenni.

Tudom Barátom, hogy a betegség

Gátol Téged ebben nem a restség,

Mert gondolataid szárnyalása,

Gyönyörű szép lírád sorjázása

Vulkánként törne Belőled rögtön,

Mert a szép szó lakhelye nem börtön.

Ha a tollból eltűnik a tinta,

Ha messze szállt most Tőled a Múzsa,

Bízom benne hogy ez csak átmenet,

Mert Téged szép szó soha nem tehet

Némává hogy eldobd a tolladat,

Örökre szögre akaszd lírádat.

Barátom a név Téged kötelez,

Mert Benned az a líra gyökerez,

Amit Édesapád vére táplál,

Saját nagyságod mindig úgy gyomlál,

Hogy színtiszta termőföld maradjon,

Fehér lapokra érték tapadjon.

Istenünket kérem, hogy segítsen,

Hogy a Múzsa Hozzád visszatérjen.

Szárnyalj úgy tovább, mint egykor régen,

Dicső Édesapád szellemében.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Pápa. 2010.10. 17. 7:17

----------------------------------------------------------------------------

 

AZ ALFÖLD GYÖNGYSZEMÉBEN

GYULÁN JÁRVA…

 

Az Alföld gyöngyszemében Gyulán járva

Ragyogott rám gyönyörű Nap sugára.

Megfogott a város minden szépsége,

A sétáló utca gyönyörűsége,

A Nagytemplom felszentelt falaival,

Árnyas ligetek madárdalaival.

Szeretem a várának büszkeségét,

Halas tavainak fénylő szépségét.

Gyógyító vízének simogatását,

Szerelmünk kútjának halk csobogását.

Csatornákra hajló füzek sóhaja,

Szerelmeseknek igenlő tanúja

Megannyi varázzsal ívódott belém,

Még a távolból is integet felém.

Körforgalom minden gyönyörűsége,

A szökőkútjainak vízesése

Magával ragadóan hívogató,

Varázslatosan szép és simogató.

Az Alföld gyöngyszemében Gyulán járva

Elbűvöl mindig gyönyörű világa.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2009. 03. 31.

-----------------------------------------------------------------------------------

APÁMTÓL JUSSOLT BECSÜLETEM…

 

Apámtól jussolt Becsületem - Tisztességem nem adom,

Még akkor sem, ha nagyon nehéz küzdelem, mert jól tudom,

Hogy az út manapság már göröngyös, nehezen járható.

Hiszem és vallom: Becsület és Tisztesség nem eladó!

Szeretet és Békesség nálam mindennapi fontos kincs,

Nyugalomban szeretnék élni Hazámban, ami most, nincs.

Júdáspénzért nem hajtom meg térdemet senki előtt soha,

Mert Édesapám megfáradt teste sírjában forogna.

Nem szeretnék sohasem szégyent hozni a szép fejére,

Mert szeretnék mindig büszke lenni rá és emlékére!

 

Apámtól jussolt Becsületem - Tisztességem nem adom,

Pedig engemet is érhet az életben oly rágalom,

Amely alaptalanul ér az idő forgatagában,

Földi létünknek a szerteágazó pillanatában.

Drága jó Apám földművelő lírikus életében

Egyformán jól állt az eke szarva és toll is kezében.

Számomra mindig olyan követendő példát mutatott,

Amely kemény, nyakas Kálvinista Hitéből származott.

Nem szeretnék sohasem szégyent hozni a szép fejére,

Mert szeretnék mindig büszke lenni rá és emlékére!

 

Apámtól jussolt Becsületem - Tisztességem nem adom,

Semmi másom nincsen és ezt senkinek soha nem hagyom

Elvenni, mert ebből tudok elég erőt meríteni,

Az élet minden kihívásával bátran megbirkózni.

Ha nem lenne megreformált Hitem ma már letisztulva,

Akkor talán én is Apám mellett feküdnék a sírba.

Örökre bennem élő érdek nélküli Szeretetem

Kísérte végig a nem is mindig napfényes életem.

Nem szeretnék sohasem szégyent hozni a szép fejére,

Mert szeretnék mindig büszke lenni rá és emlékére!

 

Apámtól jussolt Becsületem - Tisztességem nem adom,

Hatvanhárom év alatt megtanultam, nagyon jól tudom,

Hogy az élet nem dicsőséges út és nem fáklyásmenet,

De a nehézség nem tudta végleg elvenni kedvemet

Kihívásoktól és rám váró nehéz feladatoktól,

Sem az elém tornyosuló kőkemény akadályoktól.

Hittem és Reméltem: Magyarhonban egyszer szép lesz minden,

Ahogyan Édesapámmal is álmodoztunk mi ketten.

Nem szeretnék sohasem szégyent hozni a szép fejére:

Szeretnék Örökre büszke lenni rá és emlékére!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2011. 12. 08. Csütörtök reggel 7:01

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A KÖLTÉSZET ÖRÖK II.

KÖLTÉSZETNAPI GONDOLATOK

 

A költészet örök, mert nem tűnik el soha,

Erre írástudóink szava garancia.

Szép szavak mesterei tolla nem kopik el,

Mert Múzsa állandóan fülükbe énekel,

Vagy csókokat lehel a fénylő homlokukra,

Hogy a gondolatszikráikat felizzítsa.

 

A költészet örök, mert nem tűnik el soha,

Hiába jön akármilyen modern technika

Hogy Vizuálisan láttasson gondolatot,

Olvasás helyett adjon valami maszlagot.

A lírikus adja ki magából a szépet,

Amelyet számára a Múzsa megidézett.

 

A költészet örök, mert nem tűnik el soha,

Erre írástudóink szava garancia

Akik oly alázattal adják át a szépet,

Lélekmelengető gondolattöredéket.

Nem hal meg a líra ezt vésse az eszébe,

Ki kellő alázattal vesz tollat kezébe.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2010. 04. 12.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

 

A LELKEM ABLAKÁT…

 

Emberként érezve,

A lelkem ablakát sarkig kitárva

Tekintek fel az Égre olyan áhítattal,

Amilyennel csak tudok. Gondolataim

Szárnyalnak, repülnek oly sebesen, hogy

Elérhessék az elérhetetlen dimenziók bezárt,

Lelakatolt kapuját is. Semmi más nem számít,

Most kikapcsolom való világra nyíló radarjaimat

Éppúgy, mint a vizuális két szem optikás látásom

Háromdimenziós visszatükröződését. Behunyom

 Szemeimet és csak szállok tova. Most nem számít

Az sem, hogy már a gravitáció felségterületén túlra

Kívülrekesztem magamat. Süvíthet a szél, orkán

Tépheti a testemet, nem érdekel. Csak az számít,

Hogy Ember maradjak még ebben a nagy fene

Embertelenségben is. Végül, ha bejártam már

Mindent, mit meg szerettem volna ismerni,

Átérezni, megtapintani, akkor majd újra

Visszatérek ide, és gyorsan bezárom

A lelkemnek ablakát.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2007. 08. 26

----------------------------------------------------------------------------------------

Kis - Kapcsándy Sándor Pápai költő Barátommal

 

KÉT SZÜRKE BARÁT

Egy baráti találkozás emlékére

 

Két Szürke Barát lassan Szürkebarátot kortyol,

Miközben mindkettő az Édesapjára gondol.

Dolgos földtúró dalos paraszt poéták voltak

Akik reggeltől késő estékig robotoltak.

Az eke szarvát fogva is versben gondolkodtak,

Melyből este csodálatos szép sorok íródtak.

 

Igyunk Jó barátom arra, hogy az Apáink nem

Hiába munkálkodtak, pedig arra sohasem

Gondolhattak, hogy feljutnak majd a Parnasszusra,

Vagy jószerével csak a szikes földet feltúrva

Álmodhatják maguknak a költészet csúcsait,

Vagy learathatják majd olvasók babérjait.

 

Mondd Barátom hát csak ilyen keveset értek Ők

A jóságos munkás szántó mag és betűvetők?

Ők az idők távolából is itt vannak velünk,

Irányítják, fogják a mi tollforgató kezünk.

Képzeletben ott van borospohár a kezükben,

Szeretet lángja ég most is a dacos szemükben.

 

Mintha azt mondanák zengő érces szavaikkal,

Ti ne érjétek be soha a vágyaitokkal!

Küzdjetek mindhalálig még jobban, mint mi tettük,

Pedig Hazánkat - földünket ugyanúgy szerettük.

Írjatok ki magatokból örömet - bánatot,

Tiszteljétek mindazt, mit Istenünk néktek adott.

 

Ne legyetek köpönyegforgató gyalázatos,

Ne legyetek soha térdet hajtó alázatos!

Írás tisztaságát Ti is szem előtt tartsátok,

Ezt kérve - kéri Tőletek szeretett Apátok!

Bibliás őrálló protestánsok Maradjatok,

Ne porosodjon soha polcon a Zsoltárotok!

 

Két Szürke Barát lassan Szürkebarátot kortyol,

Miközben mindkettő az Édesapjára gondol.

Könnyező szemeikkel idézik meg most Őket,

Régen eltávozott paraszt poéta Szülőket.

Emlékük ezután Mindörökké Áldott legyen,

Aranyló búzamező érettük lengedezzen!

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2007. 04. 20.

-----------------------------------------------------------------------------------------

 

DALOLOM AZ ÉLET HIMNUSZÁT…

MÚLT - JELEN - JÖVŐ

 

Dalolom az élet Himnuszát olyan alázattal,

Ahogyan az enyém csordogál Hittel és Malaszttal.

Voltak álmaim és még ma is minden éjjel vannak,

Azok elszállnak, megvalósulatlanok maradnak.

Igazi reális álmok ébrenlétből születnek,

Mert ehhez nem szabad lenni megtorpanó szünetnek

Ami halkítaná élet Himnuszának dallamát,

Ledöntené múlt - jelenre építő talapzatát.

Ha nem maradna bennem Kitartás Hit és Becsület,

Akkor örökre elveszíteném Emberségemet.

 

Dalolom az élet Himnuszát olyan alázattal,

Ahogyan az enyém csordogál Hittel és Malaszttal.

Most is iszonyú fájdalom mardossa a szívemet,

Mert Krisztusi korban elveszítettem gyermekemet,

De Hitemet nem tagadtam, Istent sem káromoltam,

Döntését fájó szívvel, alázattal elfogadtam.

Az élet olyan nehéz és szakadatlan küzdelem,

Melyben a Szeretet elengedhetetlen lételem.

Ha nem maradna bennem Kitartás Hit és Becsület,

Akkor örökre elveszíteném Emberségemet.

 

Dalolom az élet Himnuszát olyan alázattal,

Ahogyan az enyém csordogál Hittel és Malaszttal.

Nem veszik ki szívemből sohasem az a Becsület,

Melyet Drága Apámtól jussoltam és a lendület

Mellyel éltében példát mutatott mindig előttem,

Nehézségek sokaságát akarattal legyőztem.

Emléke olyan zsoltárosan Áldott - Kedves nekem,

Hogy ebből erőt merítve alakul az életem.

Ha nem maradna bennem Kitartás Hit és Becsület,

Akkor örökre elveszíteném Emberségemet.

 

Dalolom az élet Himnuszát olyan alázattal,

Ahogyan az enyém csordogál Hittel és Malaszttal.

Ami elmúlt az számomra semmi sem eldobandó

Még akkor sem, ha nem mindig volt oly mosolyogtató

Amitől kivirul az ember szíve és a lelke,

Mert benne van a jövő reményteljes ígérete.

Ha múltamat és jelenemet soha nem becsülném,

Akkor már a rám váró jövőmet sem érdemelném.

Ha nem maradna bennem Kitartás Hit és Becsület,

Akkor örökre elveszíteném Emberségemet.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2011. 12. 05. Reggel 6:50

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

A KIMONDOTT SZÓ…

 

Mindig súlya van a kimondott szavaknak,

Tudat alatt az agyunkban meglapulnak.

Alattomos mélyen beágyazódnak,

Sokszor önállóan is rombolódnak.

A kimondott szó a gondolat következménye,

Mindnyájunknak lehetne az utolsó reménye

 

Ha nem lenne benne akarnok indulat,

Amely a másik ember lelkében kutat.

Megfontoltabban mondjunk ki szavakat,

Ne akarjunk megbántani másokat.

Alázatosan bánjunk a szavaink erejével,

Számoljunk felelőtlen félreértés erdejével

 

Mely őrült, beláthatatlan indulatokra képes

Akkor, amikor úgy néz ki, hogy nem is olyan mérges.

A szó elszáll ugyan, de hatása úgyis megmarad,

Az emberi indulat felnagyobbodva megdagad.

Áramolni kezd vágtázva át a légen át,

Megbántva, gyűlölködve fújja a harsonát.

 

Mindig súlya van a kimondott szavaknak,

Felelőssége van az írástudóknak.

Gondolatok, kimondott szavak

Soha senkit ne vádoljanak!

Békességről szóljon mindig énekünk,

Isten keze mutassa, hogy mit tegyünk.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Zirc. 2005. 11. 23

--------------------------------------------------------------------------------------------------

 

ÁPRILISI NYÁRI MELEGBEN…

 

Áprilisi nyári melegben éneklő madarak

Hangos trillával repkedve fejünk felett szállanak.

Kertünkben a gyümölcsfák is már virágba borulnak,

A nemes szőlőtőkéink is lassacskán bimbóznak.

Orgona még kéreti magát, de azért igyekszik,

Ellenben már a medvehagyma is szépen virágzik

Megmutatván azt, hogy a Bakonyból jött el Gyulára,

Hogy itt is meghonosodjék kertünkben nemsokára.

A frissen nyírt fű és a Természetnek az illata

A Mi Szerelmünket is még jobban felforrósítja.

 

Földi és erdei eper is igyekszik felfelé,

Zöldség meg az újhagyma odafordul a Nap elé,

Hogy minél előbb éretten asztalra kerülhessen,

Finomságával munkánkért busásan megfizessen.

Nefelejcsek, tulipánok és jázminok pompáznak,

Ki ne örülne ilyenkor ennyi sok szép virágnak.

Kert végében folyónál békák hangosan brekegnek,

Ők is örülnek a korán jött nyárias melegnek.

Ilyenkor még elfáradtan is jó a kertben lenni,

Kétkezi munkánknak eredményében gyönyörködni.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 04. 24. Szerda délelőtt 10:59

-------------------------------------------------------------------------------------------------

AZ ÉN HITEM…

Adj erőt Uram!

 

Az én Hitem a szívem mélyéről fakad

De nem úgy, hogy csak egyedül Ima marad

Kimondottan halkan, vagy kimondatlanul

Bezárva, hogy aki hozzám gyanútlanul

Közelít, az is mindíg érezni tudja:

  Valentinusnak hová vezet az útja.

 

Az én Hitem nem csak templombajáró Hit,

Hanem a hétköznapok vágyó álmait

Belefoglalva fakad fel a szívemből,

Istent, Jézus Krisztust kereső lelkemből.

Nem tagadom azt sem, hogy nem mindig Hittem,

Bevallom, hogy kétszer is keresztelkedtem.

 

Először csecsemőként még öntudatlan,

Felnőttként, mint Krisztus, abban a tudatban,

Hogy az utam most már erővel és Hittel

Visz tovább előre, amely soha nem viccel

Ebben a kérdésben és sziklaszilárdan

Jelöli utamat a földi világban.

 

Az én Hitem gyökerezik a Hazámból,

Jussolt Örökségemet őrzöm Apámtól,

Anyámtól, akik már nem lehetnek velem,

 De emléküket soha nem feledhetem.

Táltosok Ősi Hagyatéka és Hite,

Szeretet Összetartó Kapcsos Ereje

 

Megsegít a nekem rendelt küldetésből,

Hogy erőt merítsek a Hit Erejéből.

Tudjam Tovább Hirdetni a Szeretetet,

Porrá zúzni felgyülemlett Gyűlöletet.

Legyen Örök Békesség Emberek Között

 Hogy Mondhassuk: Szívekbe Béke Költözött.

 

Ifj. Nagy Bálint (Valentinus)

 

Gyula. 2013. 04. 26. Péntek délelőtt 11:14

---------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

--